Saltstraumen és Tuvsjyen

 

 

Bodř és környéke


Saltstraumen, a fantasztikus természeti jelenségéről ismert norvég horgász- és búvárparadicsom, az Északi-sarkkör fölött, a világ legerősebb árapályáról híres tengerszoros partján, Bodř városától 30 km-re délkeletre van. Saltstraumenben és Bodř környékén az időjárás nyáron kellemes, az „éjféli napjúnius 2-től július 10-ig tart. A természet virágba borul, egyszerre nyílik a tulipán, az orgona, és a berkenye. (A napraforgó már csak azért sem él meg, mert még becsavarodna a látóhatárt körbejáró napot követve).

 

Bodř (ejtsd: Búúdő) környéke rendkívül gazdag örvénylő vizekben. Bodřtől északnyugatra, a Lofoten-szigetek mellett van a Jules Verne Nemo kapitányából ismert, a Nautilust is elnyelő, rettegett tengeri képződmény, az óceán köldökeként számon tartott Malström. Ennél is félelmetesebb tengeráramlás a Bodřtől délkeleti irányban harminc kilométerre levő, kevésbé nevezetes Saltstraumen – a Só(s) áramlat. Itt az Atlanti-óceán és a Saltfjord - valamint annak a szárazföldbe mélyen benyúló folytatása, a Skjerstadfjord - vízálláseltérése árapály idején akár egy méter is lehet. A naponta négyszer ki-be áramló, sistergő víztömeg három kilométer hosszúságban vad örvényeket kavar a fjord vizében. Kiszámították, hogy minden egyes alkalomkor 400 millió köbméter tengervíz préselődik át a 140 méter keskeny és 30 méter mély szoroson keresztül. Az örvények létrejöttét sokáig egy óriási, víz alatti barlanggal magyarázták, és a „Saltfjord malströmjét” a tengerek vízeséseként tartották számon

Az áramlat megfordulása táján, minden hatodik órában megbolydul a víz, a fjord torkolata megtelik óriási örvényekkel, és a sodrás elérheti a 40 km/óra sebességet is.


Örvénylő fjord



A tíz méter átmérőjű és négy-öt méter mélységben forgó örvények 40-60 méter mély gödröket ástak a fjord medrében az évezredek alatt. A háborgó vizet legjobban a köves partról, vagy a szoros felett átívelő 770 méter hosszú és 41 méter magas Saltstraumbrua hídról lehet megfigyelni. A turisták az Interneten is megtalálható táblázatokból olvashatják ki a legközelebbi áram irányváltoztatás időpontját. A híd lábai között surrogva áramlik kavargó víz, valósággal forr a felülete, ahogy a vízből kiugráló apró halak a rájuk vadászó tőkehalak elől a harsányan rikoltozó sirályhad torkába menekülnek. Az árapály megfordulása után félórával a fjord vize elsimul, és újra békésen néz ki.



 

Saltstraumen a sporthorgászok és a tengeri madarak paradicsoma. Ahol a víz áramlik, ott van hal. Az élelemben gazdag áramlat számos halfajtát táplál. Leggyakoribb a fekete tőkehal (norvégül sei, latinul Pollachius virens) és a közönséges tőkehal (Norvégül torsk, latinul Gadus morhua). Éppen ezért tartják itt minden év augusztusában a fekete tőkehal-halászat világbajnokságát. A tizenöt-húsz kilós tőkehal húsa tömörebb a „közönséges” rokonánál, ezért húsa a lazacéval vetekedik.

 

A kristálytiszta víz, főleg télen, kitűnő látási viszonyokat biztosít a búvároknak. Akinek kedve és mersze van, az akár „táncolhat” is a félelmetes farkashallal (norvégül steinbit, latinul Anarhichas lupus). Számos hajóroncs van a környéken, köztük a Hero nevű, valamikor ércet szállító svéd hajó. A száz éve elsüllyedt, 3000 tonna rezet szállító roncs hetven méter mélységben fekszik. A roncshoz való merüléshez erő és ügyesség szükséges, ezért kizárólag helyi búvárvezetővel engedélyezett.

 

Első alkalommal tavaly júniusban jártam Saltstraumenben. Megilletődve néztem az éjféli napfényben surrogva rohanó örvénytölcséreket. Meleg volt, a szállodában nyitott ablakkal aludtam, pedig a környező hegyeket még hó fedte. Az idén augusztus végén voltunk. Ezúttal a híd túlsó oldalán levő, Tuvsjyen nevű vendégházban szálltunk meg.




Lakásunk ablaka a fjord partján álló, fűvel benőtt földkunyhóra nyílt. Délután bekopogtam az ajtót helyettesítő rénszarvasbőrön. A kőkorszaki „étterem” falai mellett rénszarvasbőrrel borított padok és ácsolt asztalok voltak, a közepén nyílt tűzhelyen tűz lobogott. A tűzből éppen felhevített köveket emeltek ki. A több mint hétszáz fokos, izzó köveket hosszúnyelű fogókkal a tűzhely mellett ásott gödörbe rakták, majd alufóliába – az eredeti fakéreg helyett - becsomagolt rénszarvascombot helyeztek rájuk, és azzal együtt elföldelték.

 

Amíg a vacsora elkészült, addig a mólón horgásztunk. A kristálytiszta vízben jól lehetett látni a csalira rajtoló szürke árnyékokat. Egy idő után okos tekintetű kisfiú szegődött hozzánk, és tengeri csillagokat fogott nekünk.




 

Kis idő múlva gyors járatú gumicsónakokon csapatépítő csoport érkezett Bodřből. A csoportot a Tuvsjuen turista település vezetője, Elisabeth Johnston fogadta a kikötőben. A norvég „istenhozta pohárka” felhajtása után a földkunyhóba tessékeltek minket.

 

Kezdetnek ízletes bálnacarpaccio-kanapét szolgáltak fel. Elisabeth kiásta a földből a húscsomagot, és felszeletelte a gőzölgő rénszarvascombot. Közben a környék történelméről beszélt. Megtudtuk, hogy Saltstraumen partja 9800 éve lakott, a hely egyike Norvégia legrégebbi településeinek. Az őslakosok kőkorszaki vadászok és halászok voltak. (Másfél méteres „bálnaszálkát” mutatott, amit körbeadtunk). Táplálékukat a tengerből szerezték, és a környéken megtermő fűszernövényekkel ízesítették. Az eszméletlenül puha és ízletes húst főtt gabonaszemcsével és gombafőzelékkel szolgálta fel. Jól csúszott hozzá a Földközi-tenger partjáról származó vörösbor.



 

A desszert elfogyasztása után a társaság a parton álló, fával fűtött fakádban, a vikingfürdőben lubickolt. Tőlük nem messze, a fjord közepén horgászokkal megrakott gőzhajó vesztegelt. Hajókürt jelezte, amikor valakinek tőkehal akadt a horgára.

 

Lefekvés előtt elüldögéltem a mólón a halkan surrogó örvények társaságában. A lemenő nap fényében óriásinak tűnt a parton álló házak mögött magasló hegy. Elisabeth szerint az ember nem járta völgyek gyors vizű patakjaiban piros pettyes pisztrángok úszkálnak... 

 

Elérhetőség:



Tuvsjyen



Saltstraument délről, Oslo – Trondheim – Mo i Rana irányából, az E6-os országúton lehet megközelíteni. Az E6-os országútról az Északi-sarkkörön épült turistaközpont, a Polarsirkelsenter után Rogannál kell letérni a gyönyörű tájakon áthaladó RV-812 „birodalmi” útra. (Saltstraumen Rognantól 70 km-re van). Rossz időben tanácsos a valamivel északabbra fekvő Fauskéig vezetni. Ott előbb a Bodřbe vezető 80-as, majd Bodř előtt balra, az RV17-es országútra kell letérni. Saltstraumen és a környéke bővelkedik szálláshelyben. Ágyhely 200-tól 1000 NOK-ig minden árban. Tuvsjyenben közvetlenül a víz mellett, a fjord partján lehet megszállni.

 

Kapcsolat: Elisabeth és Geoffrey Johnston

Postacím: Tuvsjyen AS, Tuv, 8056 Saltstraumen, Norway

Telefon +47 75587791, e-mail: post@tuvsjyen.com

Honlap: www.tuvsjyen.com

 

Aktivitás: Természetjárás kijelölt ösvényen, (Natursti), búvárkodás, horgászat, motorcsónak-kirándulás (rafting), vikingfürdő a fjord partján (fával fűtött fakádban). Lehetőség van a fogott hal megsütésére, és a kőkorszaki konyha termékeinek a kóstolására.