Karesuando



Karesuando



Az Északi-sarkkörtől 250 kilométerre északra fekvő Karesuando határváros a svéd-finn határon. (Neve finnül Kaaresuvanto, lappul-számi nyelven Gárasavvon). A 300 lelket számoló település határában emelkedő Kaarevaara nevű dombocska csúcsáról három ország tundrájára nyílik kilátás. Az Észak-Svédországot észak-dél irányban átszelő E45-ös országút Karesuandoban ér véget, és a Könkämä-Muonioälv határfolyón átvezető híd túlsó oldalán csatlakozik a finn földön haladó E8-as országúthoz.

 

Augusztus végén jártam Karesuandoban. Vakító napsütésben, kritálytiszta vízű tavak, zubogó patakok között robogtunk az őszi ruháját próbáló tundrán. A lila füzikével (svédül mjölke) szegélyezett betonúton lépten-nyomon lassítanunk kellett a lustán bóklászó rénszarvasok miatt.


 

A halászat és a vadászat egyéni foglalkozás, a rénszarvasok tenyésztését kollektíven űzik a számik. Rénszarvassal lépten nyomon lehet találkozni vezetés közben is. A gyakori féknyomokból következtetve gyakran teszik próbára a vezetők éberségét. Ember látványa nem zavarja őket, ugyanis a látásuk rossz, valószínűleg a hóról visszavert tavaszi napfény miatt. Szaglásuk kitűnő, ezért csak ellenszélben közelíthetők meg. Ha megijednek, akkor méltóságteljes léptekkel ügetésbe kezdenek.

 

A rénszarvasok augusztusban szétszóródva legelnek, az ízletes gombák keresése közben keresztül-kasul járják az ősi ösvényekkel behálózott tundrát. Szeptemberben 20-án megkezdődik a párzás időszaka. Az egymással harcoló bakok lefogynak, húsuk elveszti a jó ízét. A számik helikopterrel és motorszánnal karámba terelik őket, és a kiválasztott egyedeket még a párzási időszak beállta előtt levágják. 


 

A ragyogó idő ellenére a település kihaltnak tűnt. Az útszéli turistaház, a vandrarhem kulcsa, az ajtóra tűzött cédula szerint az országút túlsó oldalán álló modern Hotell Karesuando recepcióján „várt” minket. A recepciónál a malájul kívül jó ha 15 angol szót értő/beszélő fiatal srác ült. A pultba épített bronz emléktábla szerint itt szállt meg a Dalai láma. Pontosabban az első emeleti 43-as szobában. - Meg akarják tekinteni? (Miért ne, ha már úgyis erre jártunk?). - Később a tulaj is előkerült, vicces figura. Tartózkodásunk idejére nagylelkűen felajánlotta a csónakját. Kössük el nyugodtan.


 

Másnap reggel megkerestük a csónakot. A szállodától embermagasságú bogáncsal sűrűn benőtt ösvény vezetett a folyó partjához. A parttól legalább húsz méterre levő, füves dombon fekvő, felfordított csónakóriást meg sem tudtuk moccantani, ezért a horgászkalandot falunézésre cseréltük. A gyéren beépült falucskának különös hangulatot kölcsönöznek a csinos házak előtt álló, meglepő faszobrok, szoborcsoportok.


 

 

A település múzeális épületei közül a leghíresebb Laestadiusnak, a laestadianizmus nevet viselő ébresztő, igehirdető mozgalom megalapítójának a pörtéje.


 

A pörte kémény nélküli fa-gerendaház. Közel háromszáz évvel ezelőtt Linnét elképesztette az egészséget rontó fűtési megoldás: „ a finneket ki kellene kötni és 30 vesszőcsapással jobb észre téríteni, mindaddig, amíg nem építenek kéményt a kunyhóikhoz!”

 

Lars Levi Laestadius (1800-1861) svéd lelkész, a Grimaud vezette, 1840-es francia észak-skandináv expedícióban való részvétele és érdemei miatt a francia becsületrend lovagja, a lappföldi Arjeplogban, a „szúnyogok fővárosában” született. Uppsalában tanult botanikát és teológiát. Tanulmányai elvégzése után lett Karesuando lelkésze. Kezdettől fogva a lakosság siralmas lelki és erkölcsi állapota ellen küzdött, miközben a harangozó saját főzésű pálinkát árult a betévedő híveknek. Húsz év alatt hiába csupán egy hívet sikerült a józanság útjára téríteni.

 

1844-ben fordulat következett be Laestadius életében. Utazásai közben egy fiatal lapp lánnyal, Mariával találkozott, akinek feltárta bűnös lelkének terheit. Maria a lelkész fejére tette kezét, és megbocsátotta bűneit az Atya, Fiú és a Szentlélek nevében.

 

„Maria tapasztalata mély hatással volt szívemre, hogy számomra is megvilágosodott. Az együtt töltött estén kóstolót kaptam a mennyország öröméből. Ameddig élek, emlékezni fogok a szegény Máriára.... Amikor visszatértem Karesuandóba, prédikációim színesebbek lettek” – vallotta Észak Prófétája.

 

Ha nem is színesebbek, de keményebbek lettek. Valósággal mennydörgött a nép bűnei ellen. Az ittasság és a házasságtörés bűneiért való borzasztó fizetséget Laestadius nem éppen szalonképes kifejezésekkel festette le. Órákat tartó prédikációi attrakciónak számítottak, tódult a nép a Szentlélektől ihletett igehirdetőhöz. Az ige hatására a hívek „liikutuksia”-ba, azaz vallási extázisba estek, és tapsoltak, szipogtak, egymás nyakába borulva, himbálózó mozdulattal ringatták magukat a bűnbocsánat felett érzett örömükben. Ellenségek békültek ki, lopott javakat szolgáltattak vissza, iszákosok megborzadtak a pálinkától.

 

Az országút két oldalán húzódó település másik érdekes épülete a Fehér Ház. Az 1888-ban épült udvarház eleinte megyei tanácsház volt. A házhoz tartozó szaunában „kezelték” tetvek ellen az 1944-45-ös kiüresítés éveiben a norvég és a finn menekülteket. 1965-ig a fiskális lakott benne, 1996-ben restaurálták. A második világháborús emlékeket őrző, és a norvég, a finn, a számi és a svéd kultúrák találkozását dokumentáló Helytörténeti Múzeumnak ad otthont.


 

A környék talán legérdekesebb turisztikai célpontja a Treriksröset, azaz a Hármashatár. A határkövet jelképező, vízben álló, alacsony betonhalmot eredetileg a három szomszédos ország Finnország, Norvégia és Svédország találkozásának a helyén álló három emlékkőnek, ú.n. „Szívkőnek" építették talapzatul 1897-ben. Télen motorszánnal, sítalpon vagy kutyaszánnal, nyáron a Karesuandotól 110 kilométerre fekvő Kilpisjärviből induló vándorsösvényen, vagy motorcsónakkal lehet elérni. Kilpisjärvibe a "finn oldalon", az E8-as országúton lehet legkönnyebben eljutni. A nyári szezonban 9.00, 13.00 és 17.00-kor induló motorcsónak 45 perces hajóút után kiköt a Koltalukta nevű számi tanyánál, és két órán keresztül vár, amíg a mocsaras területre fektetett deszkákon a turista megjárja a (kétszer) három kilométeres ösvényt.


Terkep



 

Szép időben ajánlatos a hajókázást gyaloglással kombinálni. A 11 kilométeres, helyenként köves ösvény Finnország első nemzeti parkján, a festői szépségű Malla nemzeti parkon keresztül vezet vissza Kilpisjärvibe.


Terkep



 

A karesuandoi STF-vandrarhem terjedelmes konyhában két „XXL” méretű svéd horgász éppen a Norvégiában fogott, kifilézett tőkehalat rakta a szekrénynagyságú fagyasztóba. (A szigorú norvég törvények miatt csupán 15-15 kilót hozhattak magukkal). Altából jöttek, és a közép-svédországi Sundsvallba tartottak. Vacsora közben kicseréltük a tapasztalatainkat.


 

Szaunázás és vacsora után, szokásomhoz híven a vendégkönyvben lapoztam. „Szuper, nagyszerű!” - áradozik az egyik bejegyző. „Tegnap délben +30 fokot mutatott a hőmérő. Nyitott ablakkal aludtunk. Az ablakunk alatt virágzó bokor illata igaz, hogy csodálatos volt, de komoly allergia sokkot váltott ki”.