Alta - a lazachorgászok Mekkája

 


Alta



Alta az Északi-sarkkörtől északra fekvő Finnmark norvég tartomány legnagyobb városa, őskori sziklarajzairól, és az Alta folyóban élő királylazacról világhíres.



Alta



Az altai sziklarajzok gyűjteménye az egyedüli történelem előtti időkből származó UNESCO Világörökség Norvégiában. A 6200-2500 évvel ezelőtt keletkezett sziklarajzokra 1972 őszén bukkantak. Azóta négy különböző helyen több mint 5000 figurát és rajzot dokumentáltak. A legnagyobb lelőhely a városszélén fekvő, 1991-ben megnyílt ”Új Alta Múzeum” szabadtéri részén van, ahol közel háromezer sziklarajzot lehet megtekinteni. A rajzokon gyakoriak a vadász- és halászjelenetek, és a feltehetőleg rituális aktivitásokban résztvevő emberi alakok. A rénszarvasokat, jávorszarvasokat, medvéket, kutyákat, nyulakat, lazacot és bálnát ábrázoló rajzokból a kőkorszaki vadászok szokásaira és a megélhetésüket biztosító környezetre lehet következtetni.


 

Az altai múzeum nemcsak Helytörténeti Múzeum, hanem az egész Finnmark tartomány történelmi múzeuma. A magas színvonalú kiállításokat hat részre osztották: 1) Kőkorszak és a korai fémkorszak Finnmarkon, 2) A sziklaművészettől a kereszténységig, 3) Kincs és piac, 4) Erőforrások-készletek és ipar, 5) Északi fény és Rézbánya, 6) Háború és béke Finnmarkon. A sporthorgász számára legérdekesebb a műlegyek és a horgászfelszerelések gyűjteménye.

 


Muzeum



Az arktikum első jelentősebb ipari létesítményét, az 1826-tól 1909-ig üzemeltetett rézbányát az E6-os országút mellett fekvő Kĺfjordban lehet megtekinteni. Innen három órás gyalogút vezet a könyék leghíresebb létesítményéhez, a 900 méter magas Haldde hegyen emelt egykori sarki-fény megfigyelőállomáshoz. Norvégia az egyike azoknak az országoknak, melyek a legkorábban és a legtöbbet tettek a geofizika és a meteorológia területén. Haldde 1926-ig állandó lakhelyként szolgált az időjárás viszontagságaival dacoló fanatikus tudósoknak. Az obszervatóriumot a felszámolás után bezárták, és a tudósokat Tromsőbe költöztették. Az obszervatórium 1944-ben a németek “felégetett föld” akciójának lett az áldozata. Az 1980-as években restaurálták, és a 12 személyre méretezett kőépületben éjszakára meg lehet szállni.

 

A 16 ezer lakosú Alta jövedelmi forrása a pala export és az erős gépipar mellett az Altaelvában (Alta folyóban) élő lazacokból származik. Az szemet és lelket gyönyörtető szűk völgyben kanyargó Alta folyóba felúszó lazacok átlagos mérete 10 kiló, de a húszkilós súlyt elérő „lazacszörnyetegek” sem ritkák. Ez utóbbiak fogásának a lehetősége évről évre vonzza a horgászokat a „világ végére”. Az első lazacra halászó angol sporthorgászok az 1820-as évek táján jelentek meg az Altaelva partján. Az angol lordok A XIX. Századtól kezdve „átugrottak” a jachtjaikkal az Északi-tengeren, hogy Norvégiában lazacra horgásszanak. A Roxburghe hercegi család tagjai 1863 óta rendszeresen visszatérő látogatók, már amikor nem a Skóciában levő kastélyuk mellett elfolyó Tweed folyóban lesnek lazacra.

 

Az Alta-fjordba ömlő Altaelva csupán 45 kilométeren keresztül lazachordozó: egy festői szépségű, szűk kanyonban vízgyűjtő gát állja a lazacok útját. Harminc évvel ezelőtt valóságos (valósággal) háborús hangulat uralkodott a völgyben a hatóságok és a vízerőmű építésével szemben heves ellenállást tanúsító helybeliek között. Az akkoriban nagy feltűnést keltett harc ugyan eredménytelen volt, de a vándorlásában megzavart lazac szerencsére nem hagyta el a folyót, és ma az Alta folyót újra a horgászok Mekkájaként tartják számon.

 

Az Alta-folyón a lazachorgászat joga az Alta Laksefiskeri Interessentskap (ALI) azaz az „Alta lazachalászat Érdekszövetség” kiváltsága. A június elsejétől augusztus 31-ig tartó horgászszezon elején, azaz június 1-től 23-ig az altai lakosok korlátlanul vásárolhatnak engedélyt, amit az „idegenek” csak néhány napra, és korlátozott számban igényelhetnek. A június 23. és augusztus 31. közötti időszakra az ALI kétféle engedélyt bocsát ki: exkluzív engedélyt, és „emberi áron” beszerezhetőt. Az exkluzív horgászjogot el is felejthetjük, ezt öt szindikátus vásárolja meg. A szindikátusok a saját törvényeik alapján szabályozzák a tagfelvételt. Tagjaik akár 5000 NOK-ot is lepengetnek egy órát tartó “vízostorozásért”. Mert lazacra csak műléggyel szabad horgászni!

 

Az egyes partszakaszokra és napokra porciózott “olcsóbb engedélyek” – egy napra június-júliusban egy vagy két napra, július végétől augusztus végéig és három-hat napra érvényesek, és kb. napi 800 (külföldieknek 1600) norvég koronába kerülnek. Az engedélyeket februárban sorsolják ki a helybeliek, valamint a világ minden tájáról jelentkező érdeklődők között. A nyerés esélye tíz százaléknál is alacsonyabb, mégis évente több ezren küldik be a sorsoláson való részvételt biztosító 200 NOK-ot. A befizetés feltételeiről és a sorsolás eredményéről a http://www.altalaks.no/info_utenbygd.htm honlapon értesítenek („Resultat trekking”).

 

Tavaly augusztus végén jártunk Altában. Az Altához és a folyótorkolathoz legközelebbi, Raipas nevet viselő partszakaszhoz autóút vezet. Az exkluzív Mikkeli, Jöraholmen, Vina és Santia felső szakaszokhoz csónakon lehet eljutni. Ezeken a szakaszokon a szindikátusok vásárolták fel az engedélyeket, melyek ára norvég koronában akár hat számjegyű is lehet. Az Alta folyón Raipas magasságában átvezető híd mellett áll az Alta Laksefiskeri Interessentskap (ALI) székháza. Bent a hatvanas évek rendőrségi váróterménél valamivel barátságosabb hangulat uralkodott. Barátságos fogadtatásra nem vártunk, a „cégnek”nincs szüksége sem reklámra, sem pedig új vendégekre. Akinek a februári sorsoláson nem húzták ki a nevét, az ne ringassa magát illúziókba.

 


A túlsó parton levő bokros rész mögötti parkolóba hagytuk az autót, benne a horgászfelszerelést, és gyalog indultunk a horgászok keresésére. Ha már nem horgászhatunk, legalább győződjünk meg a saját szemünkkel, hogy miről maradtunk le. A napfényben fürdő kavicsos parton, kempingszékben elnyúlva három, overallos horgász sütkérezett. Negyedik társuk a húsz méter szélesre becsült. méltóságteljesen hömpölygő folyó közepén állva horgászott. Körülötte félpercenként ugráltak a lazacok, néha egyszerre kettő is.

 


Horgasz



Szemmel láthatóan megörültek a váratlan vendégnek. Amúgy sem volt más dolguk, hiszen négyen osztoztak egy engedélyen. Megcsodáltuk az állványon sorakozó botgyűjteményt, a csillogó orsókat, a durva pokrócfoszlányra emlékeztető lazaclegyeket. Készségesen feleltek a kérdéseinkre, az Espen névre hallgató fiatal horgász pedig megmutatta az aznapi fogást, egy grilset.


Grilse



 

Az első, tengerben töltött év után visszatérő, karcsú, ezüstös színű lazacot nevezik szaknyelven grilsének. Az atlanti lazac kiskorában a smolt nevet viseli, az első éveit a folyóban tölti, amikor 10-20 centisre megnőtt, akkor kivándorol a tengerbe. Az atlanti lazac akár három-négy évet is tartózkodhat a sós vízben, miután visszatér a szülőföldjére, és ott ívik. A lazac az első évben 3-4, két év után pedig 4-7, kilósra is megnőhet. Norvég viszonylatban a 7 kilónál nehezebb lazac számít nagy lazacnak, ezt a súly három „tengerév” után éri el.

 

Amíg a csendes-óceáni lazac az íváskor otthagyja a fogát, addig a Norvégia és Skócia folyóiban világra jött atlanti lazac többször is megjárhatja a nagy utat. Az erős sodrástól és a lazaclépcsőkön való felhatolástól kifáradt lazac a folyó torkolattól közeli csendes szakaszán, a homokos mederben szaporodik, majd teljesen kimerülten valósággal hagyja magát az árral visszasodortatni a sós vizű tengerbe. Ezt a ciklust akár többször is megismételheti.

 

- A lazac akármire rákap, a csaliválasztásnak a horgász fantáziája szab határt – mondta Espen. - A lazac ugyanis nem eszik a vándorútja során, az eléje vetett-került csalira csakis reflexből kap rá. A lazac gyomra édesvízben elsorvad, így az emésztés fizikai lehetetlenség. Ha enne, akkor valószínű, hogy könnyebben lehetne horogra akasztani. Egyszer-egyszer mégis megtörténik az, hogy a lazac mégis bekapja a legyet, mintha megenni akarná. Ez az ”evés” agresszív kirohanás, reflexmozdulat. Mint amikor az irritáló, makacs légyre csapunk. Ahelyett, hogy utánoznánk az ételt, mint a tengeri pisztráng horgászatánál, rávesszük a lazacot arra, hogy a betolakodóra támadjon.

 

Érdekes a ragadozó vadászösztöne. Tavaly egy alig húszdekás sügért fogtam villantóval. Már a levegőben láttam, hogy valami nincs rendben vele. Közelebbről megnéztem, hát két farka volt! A második farok a sügér tátott szájából kikandikáló, egészben elnyelt vörös szárnyú koncéré volt. Az áldozat szemei és a fejrészhez közeli pikkelyei már feloldódtak, csak a farka volt érintetlen. A sügérem emésztés közben harapott rá az ellenállhatatlan csalira.

 

Eljött a „horgászcsere” ideje. Espen felcsatolta az overallja pántját.  

 

- Bele kell törődni abba, hogy egy olyan halra halászunk, amelyik nem eszik, és olyasmivel, amit akkor sem enne meg, ha tudna – mondta mielőtt belegázolt volna a vízbe.

 

A túlsó oldalról láttuk, amint a kristálytiszta vízben csípőig álló Espen magasra emelt botja ívben meghajolt. Rövid küzdelem után kihátrált, és a magasra emelt grilsével búcsút intett nekünk.


Horgasz



 

 

 

 

Hasznos tudnivalók.

 

1. A lazac - norvégül Laks (svédül lax), angolul  Atlantic Salmon, latinul Salmo salar, vándorló anadrom halfaj, észak-Európa tengerparti vizeiben, és a folyótorkolatok közelében él. Az ikráit édesvízben rakja. A legjobb periódus július és augusztus, amikor 5 – 15 kilós halak akadnak horogra. Ebben a periódusban a legnagyobb az esély a 20 kilós királylazac fogására. Az első időszakban süllyedő zsinórral ajánlatos horgászni, június végétől pedig a közepes és az úszó zsinór valamint az apróbb légy a norma. Hideg vízben nagy léggyel kell horgászni, olyan közel a halhoz, amennyire lehetséges és mivel a hal mély gübbenőkben ”áll” a meder fenekéhez közel, tanácsos süllyedő zsinórt használni. Még ennél is fontosabb az, hogy lassan halásszunk, majdnem lógatva a lazac „állóhelye” fölött.

 

A lazachoz hasonló anadrom (vándorló) reprodukcióval szaporodik a ”barna” pisztráng és a tengeri pisztráng is. A beltengeri (tavi) ”barna” pisztráng neve norvégül Řrret (svédül Öring), angolul Brown trout, latinul Salmo trutta lacustris. A tengeri pisztráng neve norvégül Sjřřrret (svédül Havsöring), angolul Sea trout, latinul Trutta morpha trutta. A két faj között különbség a barnás szín mellett az, hogy az első inkább édesvízi hal, míg a tengeri pisztráng csupán az ívása idején tartózkodik édesvízben.  Folyóvízben a tengeri pisztráng éjszaka harap, főleg nedves légyre, a barna pisztráng éjjel-nappal aktív.

 

2. Norvégiában a különböző források miatt eltérő adatok szerint kb. ezer folyóvízben él lazac. A legjobb lazacvizeknek az északi Finnmark tartomány folyóit és a Közép-Norvégiában levő Trondheim-fjordba ömlő Gaula és Orkla folyókat tartják.

 

A jóval az Északi –sarkkör „fölötti” Finnmarkban a végtelen tundrát átszelő folyók közül az Altaelva és a Tanaelva világhíres a lazacairól. Ha az Altaelva a lazachorgászok Mekkája, akkor a Tanaelv maga a Paradicsom. A 115 kilométer hosszúságban „lazachordozó” Tana folyóban fogják a legtöbb lazacot Norvégiában – a tavaly 50 tonna volt az évi „termés”. A legjobb fogással a torkolattól számított 8 kilométeres szakasz kecsegtet.

 

A Tana folyóban a horgászat vasárnaptól hétfő estéig (hat óráig) tiltott. Ha vasárnap érkezünk, akkor be lehet járni és átvenni/érezni a folyó szívverését. Fel lehet keresni, és meg lehet vizsgálni a folyónak az aktuális vízállástól függő csendesebb folyású szakaszait, vagy ahogy szaknyelven nevezik „pooljait. Azt sem árt tudni, hogy a folyó torkolatához közel eső szakaszán (1-es zóna) naponta húsz botra adnak ki engedélyt. Túljelentkezés esetén sorsolással döntik el azt, hogy aznap ki az a húsz kiválasztott. Azt sem ért tudni, hogy a horgászni szándékozó külföldiek számára az engedély az országúttól maximum 5 kilométerre fekvő vizekre érvényes. Egyes folyókban, pedig mint például a Vastra-Jakobselva csupán norvég állampolgároknak engedélyezett a horgászat.

 

A Trondheim-fjordba ömlő Stjördalsälven, Orkla, Forra és Gaula folyók elismerten a legjobb lazacvizek közép-Norvégiában. A folyamok torkolatánál kifogott lazacok mennyiségét évi 54 tonnára becsülik. Azért, hogy több lazac jusson a világ minden részéről (több mint 20 országból) érkező legyező sporthorgász fantasztának, a folyóparttal rendelkező földbirtokosok rávették a profi halászokat arra, hogy vaskos kártérítés ellenében jószántukból lemondjanak a halászatról. Évente 3-4 millió koronára becsülik a felvásárlási költséget.

 

A svéd határ melletti hegyekből eredő Gaulát tartják a világ egyik legjobb lazacos vizének. Az évi átlagos 15-30 tonnás sporthorgász „termést” csupán a tízszer hosszabb, és kétszer annyi lazacot adó Tana folyó előzi meg Norvégiában. A számos jól horgászható szakasz közül a legismertebb a gyönyörű Long Pool, mely állítólag minden horgász álma, és a híres Bridge Pool, mely minden vízállásnál kitűnő eredményekkel kecsegtet. Kecsegtet, mert a lazachorgászat olyan, mint a lutri: van néhány nyertes és sok-sok vesztes.

 

Horgászni a rendszerint zsúfolt horgászkempingekben, vagy magánterületeken fekvő partszakaszokon lehet. Exkluzív horgászatot az NFC (Norwegian Flyfishers Club), azaz Norvég Legyezőhorgászok Klubja kínál a Gaula mentén. Az NFC alkalmazottai kompetens, szolgálatkész, angolul jól beszélő profi vezetők.

 

3. Norvégiában a horgászszezon a három nyári hónapra korlátozódik, azaz június elsejétől augusztus 31-ig. (Kivételes esetekben előfordulhat, hogy tengeri pisztrángra szeptember 15-ig). Júniusban elsőnek a nagy, 10 kilót is meghaladó lazacok érkeznek. Július közepén aztán csapatostól érkezik a grilse, őket a tengeri pisztrángok követik.

 

4. Norvégiában a tenger és a fjordok vizében –azaz sós vízben - engedély nélkül lehet horgászni. A lazacos és a pisztrángos folyóvizekben a 16 és 67 év közötti életkorú horgász állami illetéket fizet, amely egy személynek 210 NOK-ba, gyerekes családnak pedig 430 NOK-ba kerül. (2007-es adat.) Ezenkívül a földbirtokostól – helyesebben „vízbirtokostól - is engedélyt kell váltania, ami naponta akár több ezer koronára is kerülhet.

 

A külföldről érkezőnek igazolnia kell azt, hogy Norvégiába érkezése után a teljes felszerelését, valamint a vízzel érintkező ruházatát fertőtlenítették. A fertőtlenítés oka a az utóbbi években elterjedt lazacgyilkos „Gyrodactilus Salaris”, a lazac parazitája. Apró, félmilliméteres lény mely a kis karmaival a fiatal lazacra kapaszkodik. A gyroval fertőzött vizekben a lazac akár teljesen kipusztulhat. A gyro napokig is megél a nedves csizmán és az orsóban. A fertőtlenítő állomások általában a horgásztelepek mellett, és a benzinkutaknál vannak, ahol potom 150-200 koronáért fertőtlenítő oldatban 10 percig áztatják a felszerelést, és erről igazolást is adnak.